Visszajelzések

Áldást jelentett számodra a szolgálatunk?

Kérjük írd meg visszajelzésed!
Más jellegű témában a "Kapcsolat" fülre kattintva tudsz nekünk írni!

Korábbi visszajelzesek megtekintése

A mező kitöltése nem kötelező
Kérjük, add meg e-mail-címed, ha szeretnéd, hogy válaszoljunk számodra
Engedélyezed, hogy visszajelzésed felhasználjuk a honlapon és a kiadványban?

Visszajelzések:

image

Köszönöm a "MAI IGE" folyóiratokat.
Szeretnék meg osztani önökkel egy írásomat, ami megjelent a gyülekezetünk újságjába.
Betegen feküdtem itthon és olvastam a „Mai ige” c. kiadványt, melynek ez volt a napi igéje: „Beszéld el gyermekeidnek… a hatalmas dolgokat, amiket cselekedtem.” (2 Móz. 10:7)
Mélyen megérintett ez az ige. Vajon elmondjuk e gyermekeinknek azokat a csodálatos dolgokat, amelyeket már megcselekedett az Úr az életünkben? Nagy szükségük van rá, hogy növekedjenek, hogy kisgyermek koruktól hallják vagy maguk megtapasztalják, hogy csodálatos Istenünk van!
Szeretnék most egy ilyen csodát megosztani a saját életünkből, ami 13 évvel ezelőtt történt meg velünk.
Egy téli reggel nagylányunk iskolába ment, a többi gyerek még aludt. Gyorsan nekiálltam ebédet készíteni, feltettem a bablevest és begyúrtam a pogácsát. Alig fejeztem be a pogácsa összeállítását, mikor a szobában felsírt az egyik gyerek. Bementem, odaültem az ágya szélére, megsimogattam és éreztem, hogy lázas. Hoztam a lázmérőt, mértük a lázat, de e következő pillanatban már a másik gyerek is fent volt, s csak annyit tudott kiabálni, „Anya, hánynom kell!”, s már minden elindult. Odarohantam, fogtam a fejét, nyugtatgattam, de addigra már a többi gyerek is hányt, s szinte pillanatok alatt csatatérré változott a szoba. Azt sem tudtam, hova rohanjak, melyik gyereknek segítsek.
Rövid időn belül mindannyian ott feküdtek lázasan, kimerülten. Most mit csináljak? Magdi már rég a hivatalban volt, én meg ott álltam a teljes felfordulás közepén a hat síró, nyöszörgő gyerekkel.
Akkoriban még vezetékes telefonunk sem volt. „Orvos kell! –gondoltam, s ott hagytam mindent, hogy átrohanjak a szomszédba, s megkérjem a szomszédasszonyt, hívja ki az orvost. Újra otthon, kikapcsoltam a gázt a leves alatt, a pogácsát otthagytam, s elkezdtem lehúzni az ágyneműket. Összetakarítottam, s közben kanalanként itattam a gyerekeket.
Megérkezett az orvos. Megvizsgálta a gyerekeket, s azt mondta, vírusfertőzésük van. Felírt néhány receptet, s lelkemre kötötte, adjam be a gyógyszert, nehogy kiszáradjanak, s hogy megállhasson a hányás.
Hogy tudom kiváltani a recepteket, gondoltam, hiszen Magdi csak délután kettő és három között jön haza?
A hányás nem csitult, és közben idegeskedésemben még a lázmérőt is összetörtem! S mindeközben még délelőtt 10 óra sem volt! Úgy éreztem, kilátástalan a helyzet – a gyerekek betegek, ott áll a leves, és a pogácsa sincs befejezve.
Miközben ápoltam őket, csengettek. Kimentem a kapuhoz, de még ki sem nyithattam, amikor kintről egy női hang kiáltott be. „Siess, hozd a recepteket, mert a következő HÉV-vel vissza kell mennem az iskolába tanítani! Berohantam a receptekért, a pénzért és odaadtam Eszternek, aki Alsónémediből jött át. Kérdeztem, hogy kerül ide, hiszen ilyenkor délelőttönként az iskolában tanít. Sietve csak ennyit szólt vissza: „Az Úr küldött, hogy menjek a gyógyszertárba, mert baj van a gyerekekkel.”
A megdöbbenéstől bambán álltam ott percekig és még gondolkozni sem tudtam. Bementem a szobába és még mindig azon gondolkodtam, amit Eszter mondott, mikor újból csengettek. Azt gondoltam, Eszter jött vissza, de már bentről hallottam Sallai Eszti néni hangját. „Gyere, gyere, siess, nyisd ki a kaput! Jöttem, hogy megnézzem, mi van az ebéddel! Betolta a biciklijét, ment a konyhába, s közben rám szólt, hogy intézzem a dolgomat, tudja ő, mit kell csinálni. Miközben a gyerekeknél voltam, azon gondolkodtam, mi is történik most!
Eszter megérkezett, be sem jött a házba, csak a kezembe nyomta a gyógyszert, a lázmérőt és már rohant is, hogy elérje a Hév-et. Eszti néni már a pogácsát szaggatta, mikor meg mertem tőle kérdezni, hogyhogy átjött? „Az Úr küldött, mondta, hogy átjöjjek, mert valami ebédet kell főznöm.”
Mire mindezt fel tudtam fogni, itt volt a lázmérő, a gyógyszerek és kész volt az ebéd. Eszti néni olyan csendben ment el, hogy észre sem vettem.
Most, ennyi év elteltével is forró hála önti el a szívemet, hogy milyen csodálatos, szeretett Istenünk van! Gondoskodása, szeretete végtelen, hatalma felfoghatatlan! Segítségét akkor küldi, amikor a legnagyobb szükség van rá.
Testvéreim, mondjuk el gyerekeinknek és másoknak is, milyen csodálatos, fenséges Istenünk van!


image

A Mai Ige kiváló bizonyítéka annak, amit a tudományos szakzsargonban alulról jövő kezdeményezések sikerének tartanak. Isten Országában én ezt engedelmességnek és odaszánásnak nevezem. Nagyon bátorító az, hogy valaki ilyen jól sáfárkodik az ajándékaival mások építésére. Igen, valaki élt azzal a csodával, hogy nem megtartja, hanem megosztja azt, amije van. A halat, és a kenyeret... A kegyelem és az Ige ereje mindennap kiárad számomra ezeken a sorokon keresztül. Dicsőség az ÚRnak! Köszönöm mindenkinek, aki hozzájárult a Mai Ige megszerkesztéséhez, terjesztéséhez stb. Rendkívüli!!!!!!


image

Nagyon hálás vagyok az Úrnak, hogy mindennap megtapasztalhatom, a Mai Igét olvashatom, és reménységünk csak benne találjuk meg, áldott legyen az Úr neve érte dicsőség az Úrnak, hogy szeret bennünket.


image

Tisztelt Mai Ige Alapítvány! Örömmel foghattam kezembe a barátnőm által és a maguk által létrehozott bensőséges kiadványt! Számomra rengeteg erőt, kitartást a (munkanélküliség végett) megsegítést a magánéletembe, egészséget és még sorolhatnám! Hiszem és tudom, hogy Isten megsegít,ez a Mai Ige pedig lehetővé teszi a napjaim csendességét és szeretetét! Csak okulok belőle, és kívánom, hogy mások is így érezzenek tőle mint én! Köszönöm hogy olvashatom. Rengeteget segít! Isten áldja meg munkálkodó kezüket! Köszönettel: B.GYné. É.


image
S. Feri

Köszönettel megkaptuk a megrendelt Mai Ige 2. n. évi példányait. Hálásak vagyunk Istennek, a szerkesztőnek és munkatársainak, hogy e kiadványt kézbe vehetjük, olvashatjuk és Isten végezheti munkáját a mi életünkben, mert betölti szükségeinket. Az emberek ezáltal is közelebb kerültek Istenhez és a mi feladatunk, hogy ápoljuk ezeket a kapcsolatokat, hogy megnyíljanak Isten szeretetének és döntsenek mellette. Nagyon fontosnak tartjuk ezt a munkát és várjuk a további példányokat is! Isten áldását kívánjuk további munkátokhoz.


image

Református iskolában nevelkedtem több éven keresztül, s akkor még nem tudtam elfogadni Istent az óvó karok között. Most, hogy egyedül vagyok a nagyvilágban, távol szülőktől, régi barátoktól, néha csak a Mai Ige add erő a minden napokhoz. Nem bírok úgy elkezdeni a napot, hogy ne olvassam. Köszönök Neked mindent Istenem.


image
K I

Isten áldja meg a Mai Ige munkatársait. Írásaikban sokszor kapok kérdéseimre választ, kételyeimre útbaigazítást, megerősítést. Így történt ez a mai napon is, amikor a téma a hitetlen társ, hiszen férjem még nem tért rá a hit útjára, és minden nap ezért a kegyelemért imádkozom Istenhez, közben tudom, hogy nem lehetek türelmetlen, mert Isten sem volt az velem, csak reménykedhetek, hogy egy naptól kezdve majd együtt imádhatjuk Megváltónkat.


image
Romániából Attila

Kedves Mai Ige szerkesztői! Nagyon nagy szeretettel és kedvvel olvasom mindennap a Mai Igét, mert Isten minden nap úgy érzem, hogy ezen keresztül akar engem erősíteni, minden nap, mióta olvasom a Mai Igét,azóta jobban érzem Isten közelségét az életemben, Isten nagyon áldja meg azokat, akik gondoskodnak arról, hogy a Mai Ige folytatódjon.


image
B. A. J.

Busa Attila József vagyok, 26 éves. A Mai Ige a szent ige közelségét, elérhetőségét jelenti az életemben. Természetesen most nem arra gondolok, hogy nincs Bibliám, hanem arra, hogy mint egy zsebnoteszt az Önök kis füzetecskéjét szinte mindenhová magammal vihetem, ezáltal Isten Szent Lelkét közel érzem. És mindennapi életem részévé tud lenni egy aprócska isteni mondanivaló, egy kis csíra, mely a nap folyamán, ha erősen figyelek Istenre, akkor kiteljesedhet. Eddig életem folyamán számos „csodát” tett már Isten velem és családommal. Hiszem, hogy ez keresztény testvéreimmel is hasonlóképpen van, csak nem mindig látják meg ezeket és tudnak neki örülni. Néhány gondolatot szeretnék megosztani a Szerkesztőséggel és a testvérekkel egyaránt ezzel kapcsolatban. 22 éves koromban vese daganatot diagnosztizáltak nálam. Megoperáltak és felépültem. Azonban nem egyszerűen ennyi történt. Azokban az időkben, mint hozzám hasonló korú főiskolás fiatalok nem nagyon kerestem Isten igéjét, holott óvodás korom óta jártam hittanra és istentiszteletre. Csak ebben az időszakban megfelejtkeztem, kicsit a fiókban tartottam az én hitemet. Majd jött ez a betegség, majd a gyógyulás. A gyülekezeti tagok meglátogattak, énekeltek a betegágyamnál és éreztették a János evangéliumában oly sokszor körbeírt isteni szeretetet. Rá kellett döbbenem, hogy Istennel együtt teljes az életem. Közel egy éve édesanyámnak lett agyvérzése és az orvosok széttárták a kezüket, hogy késő érdemben segíteni rajta. Minden nap imádkoztunk édesapámmal, testvéremmel a felépülésért és ma már a gyógyulás útján van anyukám. A fenti „csodák” csak egy részei az életemnek, de mégis azt jelzik, ha jól figyelünk és meghalljuk Isten szavát, akkor minden nap találkozunk ezekkel a jótéteményekkel, csak be kell engednünk Jézust a mi szívünkbe. Annyi szorult helyzetet tudnék még felhozni, mikor minden összeesküdött ellenem és reménytelennek tűnt minden, akkor csak kérni kellett tiszta szívből a szent lélek által. Néha azonban én is elfelejtek kérni /beengedni a kopogtató Jézust/, mert gyarló vagyok, akkor azonban édesapám mindig megkérdi: „Hányszor kérted imádságba Istentől?” És ezt a kérdést jó, hogyha felteszi magának minden bajba szorult és segítségre vágyó lélek. Nekem segített, és hiszem, hogy, aki igazán befogadja, annak is tud és akar is segíteni. Mindezekkel a sorokkal én csak azt szerettem volna kifejezni, hogy mérhetetlen sok alázattal, hűséggel és köszönettel tartozom Isten iránt és remélem, végig kísér majd az utamon. És kívánom ezt mindenkinek, hogy megtapasztalja! Ebben a közelségben, az Istennel való kapcsolat kiépítésében is nagy segítséget ad a kiadványuk, ami naponta értékes mondanivalóval gazdagítja meg az életemet. Bevallom, előfordult, hogy egyes kiemelt igerészleteket párommal végigmazsolázva a Bibliából elgondolkodtunk a tartalmasabb mondanivalón. Itt szeretném még megemlíteni, hogy az internetes meghallgatási lehetőség is egyenesen tökéletes ötlet volt, mert már a munkahelyen a kollégákkal is ezt hallgatjuk a reggeli kávézás közben. Végezetül, köszönöm hosszantartó munkájukat, és remélem, hogy a jövőben is eljut hozzám kiadványuk! Áldás, békesség!


image

Egy magyar protestáns iskolában vagyok igazgató. Az elmúlt időszakban sok olyan döntést kellett meghoznom, ami egy új korszak elindulását hivatott jelezni. Eddig úgy tűnt sokaknak ez van a lelkében, de valójában kevesen támogatják ezt a törekvést. Most szükségem van arra, hogy Istentől egyértelmű támogatást kapjak, ezért kitettem a gyapjút, vajon nedvesedik-e.( Bírák könyve) A Mai Ige olvasása döbbentett rá arra, hogy mennyi más dolog van az életemben , amiről Isten beszélni akar velem. Én a nedves gyapjút akarom már levenni a bot végéről, miközben az Úr folyamatosan jelezni akar nekem történéseken, szituációkon keresztül. Ez a kis könyv sokszor segített már abban, hogy ne azt tegyem az életem fókuszpontjába, ami nekem fontos, hanem azt, amit Isten szeretne a középpontba tenni.