Mai Ige

Milyen gyakran érezzük úgy, hogy nincs erőnk örülni! Pedig az öröm nem igényel erőlködést. Amikor örülsz, kiengeded magadból a feszültséget, elengeded magad, fellélegzel. Örülni olyan, mint hátradőlni egy fárasztó nap után a kedvenc foteledben.

Olyan nyugtalanul élünk… Te sem szeretsz egyedül maradni a gondolataiddal? Félünk a csendtől. Különféle tevékenységekkel foglaljuk le magunkat, folyamatos zajt teremtünk magunk körül, csak ne kelljen szembenézni azzal a viharral, ami a lelkünkben dúl. Milyen sok terhet cipelünk anélkül, hogy átadnánk az Úrnak! Próbáljuk egyben tartani azt, amit eddig sem mi tartottunk egyben. Próbáljuk „tartani magunkat”, pedig nem kell – Isten akar tartani minket.

Gyerekkorodban talán te is játszottál bizalomjátékot a barátaiddal. Emlékszel, mennyire félelmetes volt csukott szemmel hátradőlni, bízva abban, hogy a mögötted álló nem enged lezuhanni? Nem tudhattad, hogy mikor fog elkapni, csak zuhantál hátrafelé, de egyszer csak megtartott a karokból alkotott „védőháló”, és visszalendített, így újra talpra tudtál állni. Ilyen „hátradőlést” kér tőlünk az Úr, amikor örömre hív. Mindig merj hátradőlni az Úr karjaiba! Mindig bízz Benne! Ezt jelenti „mindig örülni az Úrban”. A Biblia számos alkalommal köti össze a boldogságot az Úrban való bizalommal. Ez a legbiztosabb boldogságtipp, amit valaha kaphatsz.

Ám mint a bizalomjáték, ez is félelmetes. Félelmetes felismerni, hogy számtalan dologra nincs befolyásunk. Nem mi határozzuk meg az időjárást, az emberek reakcióját, a világgazdaság helyzetét, szeretteink döntését, sejtjeink osztódását vagy az életünk idejét. Sok tekintetben nagyon kiszolgáltatottak vagyunk. Emberek vagyunk, de áll mögöttünk egy mindenható, szerető Isten. A félelemnek csak addig van hatalma felettünk, amíg rá nem ébredünk: ha zuhannánk is, Isten végtelen tenyerébe zuhanunk. „Hajlék az örökkévaló Isten, alant vannak örökkévaló karjai.” (5Mózes 33:27 Károli) Lelki egyensúlyodból bármi ki tud billenteni, ez igaz, de Isten mindig ott áll mögötted, és védőhálóként tárja ki karjait, hogy megtartson, ha zuhannál. Ő újra talpra tud állítani.

Azt mondod, nincs erőd örülni? Kezdj el még jobban bízni az Úrban! Az Istenbe vetett bizalom ad erőt az örömhöz – épp úgy, ahogyan a sas vitorlázik az égen. Ezt a fenséges madarat a légáramlatok tartják meg, amikor szárnyal. Nem kell erőlködnie, nem kell eszeveszettül csapkodnia, egyszerűen csak széttárja a szárnyait és ráhagyatkozik a szélre. Ha hit által élsz, ha bízol Istenben, akkor számodra is ilyen lehet örömteli életet élni.

Isten erősnek és örömtelinek akar látni téged, de nem magadtól kell annak lenned. Ő akar az erőd és az örömöd forrása lenni – Ő akar megtartani. Hagyatkozz tehát Isten biztos karjaira, és ne feledd: „Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el” (Ézsaiás 40:30–31).