ÖRÖM: a szív titkos fegyvere sorozat 13. nap

Isten vs. öröm?

Biztosan találkoztál már olyan emberrel – netalán te magad voltál az –, aki azt állította: „Hagyj már ezzel a hívőséggel, én élvezni akarom az életet! Istennel majd időskoromban foglalkozom, de most még túl fiatal vagyok ehhez.” Mi mondatja ezt velünk? Komolyan azt gondoljuk, hogy Istentől távol áll az öröm, és minket is meg akar fosztani tőle?

Dávid ismerte azt az Istent, akiben hitt, ő így írt róla: „…teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké” (Zsoltárok 16:11 Károli). Istent nemcsak jellemzi az öröm, hanem TELJES öröm van a jelenlétében. A Biblia központi üzenetét jelölő szó, az „evangélium” eredetileg örömhírt1 jelent. A Szentírásnak több mint 2700 olyan szakasza van, ahol az öröm, boldogság, élvezet, ünneplés, jókedv, nevetés, gyönyörűség, örvendezés, lakomázás, áldás és ujjongás szavak szerepelnek.2 Az Újszövetség 63 alkalommal említi az öröm szót, sok helyen úgy, mint ami Istentől érkezik.3 Valójában a Biblia a legörömtelibb könyv, amit valaha írtak. Mennyire félreismerjük Istent és félreértjük üzenetét, ha keresztyén életünkből kizárjuk az öröm fogalmát!

Jézus félreérthetetlen szavait az angol magyarázó fordítás így adja vissza: „Én azért jöttem, hogy életük legyen [amit élveznek], és bőségben éljenek [teljes, túlcsorduló életük]” (János 10:10 AMP). Az Úr túlcsorduló, teljes életet szánt neked, olyat, amit élvezni lehet. Kétség sem férhet hozzá: Isten az öröm Istene!

Sőt, Isten boldog. Talán ebbe így még sohasem gondoltál bele. Maga Pál használja ezt a jelzőt a Timóteusnak írt első levelében: „Ez pedig a boldog Isten dicsőségéről szóló evangélium, amely énrám bízatott” (1Timóteus 1:11). A mi Istenünk boldog. Túláradó boldogságában teremtette ezt a világot, benne téged és engem, és azt akarja, hogy mi is boldogok legyünk – csak sokkal mélyebben, mint ahogy mi képzeljük.

Olyanok vagyunk, mint Susie, a hatéves kislány, akinek legféltettebb kincse egy hamisgyöngy-füzér volt, mígnem egy este az édesapja megkérdezte tőle:

– Szeretsz?

– Igen, apu. Mindennél jobban szeretlek.

– Mindennél jobban?

– Mindennél jobban.

Apja egy pillanatra elgondolkozott.

– Még a gyöngyöknél is jobban? Odaadnád nekem a gyöngyeidet?

– Jaj, apu – felelte. – Azt nem tehetem. Szeretem a gyöngyeimet.

– Értem – válaszolt apja, és puszit nyomott a homlokára.

A kislány másnap mégis odavitte apjához a gyöngyöket:

– Apu, jobban szeretlek, mint ezeket. Vedd el, a tied!

– Nagy örömmel hallom – felelte apja állva, miközben kinyitotta az aktatáskáját. – Ajándékot hoztam neked.

A kislány kinyitotta a kis lapos dobozt, és a lélegzete is elállt. Gyöngyök. Igazgyöngyök csillogtak benne.4

Isten a legjobb édesapa! Készek vagyunk feladni a hamis örömöket azért, hogy átvehessük Tőle az igazit? Az igazi megelégedettség, öröm és boldogság forrása Isten – az egyedüli személy, akiről igazán el lehet mondani, hogy tényleg boldog. Ő téged is boldognak szeretne látni.


[1] http://lexikon.katolikus.hu/E/evang%C3%A9lium.html
[2] Max Lucado: Mi tesz igazán boldoggá? (Budapest, KIA, 2020, 18. o.)
[3] Merlin Carothers: Isten titkos fegyvere: az öröm (Budapest, Marana Tha, 2011, 41. o.)
[4] https://velunkazisten.hu/rovid_tortenetek/susie_gyongyei