A Biblia egy év alatt

2024-12-24

Lukács 1:67-80

Zakariás éneke

67 Apja, Zakariás, megtelt Szentlélekkel, és így prófétált:

68 "Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta népét, és váltságot szerzett neki.

69 Erős üdvözítőt támasztott nekünk szolgájának, Dávidnak házából,

70 ahogyan kijelentette azt szent prófétái által örök időktől fogva:

71 hogy megszabadít ellenségeinktől, és mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket;

72 hogy irgalmasan cselekedjék atyáinkkal, és megemlékezzék szent szövetségéről,

73 arról az esküről, amellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak; és megadja nekünk,

74 hogy ellenségeink kezéből megszabadulva, félelem nélkül szolgáljunk neki,

75 szentségben és igazságban őelőtte életünk minden napján.

76 Te pedig, kisgyermek, a Magasságos prófétája leszel, mert az Úr előtt jársz, hogy előkészítsd az ő útjait,

77 hogy megtanítsd népét az üdvösség ismeretére, bűneik bocsánata által,

78 Istenünk könyörülő irgalmáért, amellyel meglátogat minket a felkelő fény a magasságból;

79 hogy világítson azoknak, akik sötétségben s a halál árnyékában lakoznak, hogy ráigazítsa lábunkat a békesség útjára."

80 A kisgyermek pedig növekedett, és erősödött lélekben, és a pusztában élt egészen addig a napig, amelyen szolgálatba lépett Izráelben.

Jób 21-23

Jób hatodik válasza: A gonoszokat utoléri a büntetés

21 Akkor megszólalt Jób, és ezt mondta:

Hallgassátok meg figyelmesen szavamat, ezzel vigasztaljatok!

Tűrjétek el, ha én is beszélek, s miután beszéltem, gúnyolhattok.

Hiszen nem emberek miatt panaszkodom, nem ok nélkül türelmetlenkedem!

Forduljatok felém, szörnyedjetek el, és tegyétek kezeteket a szátokra!

Ha rágondolok, megzavarodom, és reszketés fogja el testemet.

Miért maradhatnak életben a bűnösök? Magas kort érnek el, sőt meg is gazdagodnak.

Ivadékaik előttük jutnak jómódba, sarjadékaik szemük láttára.

Házukban békesség van, rettegés nélkül, nincs rajtuk Isten vesszeje.

10 Bikája hág, és nem hiába, tehene ellik, és nem vetél el.

11 Kieresztik kisfiaikat, mint a juhokat, és ugrándoznak gyermekeik.

12 Dob és citera mellett énekelnek, és síp hangjánál örvendeznek.

13 Jólétben töltik napjaikat, és csendesen szállnak le a holtak hazájába.

14 Azt mondták Istennek: Távozz tőlünk, nem akarunk tudni utaidról!

15 Mert kicsoda a Mindenható, hogy szolgáljuk, és mi hasznunk abból, ha hozzá folyamodunk?

16 Pedig jólétük nincs a kezükben. A bűnös tanácsoktól távol tartom magam!

17 Hányszor kialszik a bűnösök mécsese, veszedelem éri őket, és pusztulást osztogat Isten haragja!

18 Olyanok lesznek, mint a szél hordta törek, és mint a polyva, melyet elragadott a forgószél.

19 Csak fiainak tartogat veszedelmet az Isten? Neki fizet meg, majd megtudja!

20 Saját szemével látja meg romlását, és a Mindenható izzó haragját issza.

21 Mert mit törődik már halála után háza népével, ha hónapjainak száma elfogyott?

22 Kioktathatja-e valaki az Istent? Hiszen ő ítélkezik a magasság lakói fölött is!

23 Az egyik meghal ereje teljében, minden gondtól mentesen és nyugodtan.

24 Lágyéka tele van kövérséggel, csontjaiban zsíros velő van.

25 A másik pedig meghal keserű lélekkel, mert nem élvezte a jót.

26 Egyformán a porba kell feküdniük: ellepik őket a férgek.

27 Látjátok, ismerem gondolataitokat, és az ellenem szőtt fondorlatokat.

28 Mert azt mondjátok: Hol van az előkelők háza, hol van a sátor, ahol a bűnösök laknak?

29 Hát nem kérdeztétek meg azokat, akik utazni szoktak, és nem ismeritek intéseiket,

30 hogy a veszedelem napját Isten a gonoszoknak tartogatja, és a harag napja felé viszi őket?

31 Ki veti szemére dolgait, ki fizet meg neki tetteiért?

32 Ha kiviszik a temetőbe, sírdombja fölött őrködnek.

33 Édesek neki a völgy hantjai, és sok ember vonul utána, meg előtte is számtalan.

34 Miért akartok hiábavalósággal vigasztalni? Válaszaitokból a rosszindulat beszél.

Elifáz harmadik beszéde: Jób megérdemelte büntetését

22 Megszólalt a témáni Elifáz, és ezt mondta:

Használhat-e az ember Istennek? Hiszen csak önmagának használ az okos.

Mi öröme telik a Mindenhatónak abban, hogy te igaz vagy? Van-e haszna abból, hogy te feddhetetlenül élsz?

Talán azért fenyít téged, mert féled őt, ezért száll perbe veled?

Bizony sok gonoszságod van, és bűneidnek se vége, se hossza!

Hiszen zálogot vettél atyádfiaitól ok nélkül, és meztelenre vetkőztetted őket.

A szomjazónak nem adtál vizet inni, az éhezőtől megtagadtad a kenyeret.

A hatalmaskodóé az ország, a kiváltságosok laknak benne.

Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, az árvák karjait összetörted.

10 Ezért vannak körülötted csapdák, és hirtelen rémület ijeszt téged.

11 Sötétség lep meg; nem látsz, vízáradat borít el.

12 Mennyei magasságban van az Isten! Nézd, milyen magasan ragyognak a csillagok!

13 És te azt kérdezted: Mit tud az Isten? Ítélkezhet-e a sötét felhőn keresztül?

14 Sűrű felhők rejtik el őt, nem lát, és az ég peremén jár-kel.

15 Követed-e az ősidők ösvényét, amelyet álnok emberek tapostak,

16 akik időnap előtt ragadtattak el, és alapjukat elmosta az ár?

17 Azt mondták Istennek: Távozz tőlünk! Mit tehet értünk a Mindenható?

18 Ő mégis megtöltötte házukat javaival. A bűnös tanácsoktól távol tartom magam!

19 Ezt látva, örülnek az igazak, az ártatlan pedig így gúnyolja őket:

20 Bizony, kiirtották ellenségeinket, tűz emészti meg még maradékukat is!

Jóbnak meg kell térnie

21 Légy bizalommal Istenhez, békülj meg vele, mert ennek jó eredménye lesz.

22 Fogadd el szájából a tanítást, és szívleld meg mondásait!

23 Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, felépülsz, és eltávolítod az álnokságot sátradból.

24 Porba dobod az aranyat, patak kövei közé az ófíri aranyat,

25 és akkor a Mindenható lesz az aranyad és válogatott ezüstöd.

26 Akkor majd a Mindenhatóban gyönyörködsz, és arcodat Istenhez emeled.

27 Ha könyörögsz hozzá, meghallgat, te pedig teljesíted fogadalmaidat.

28 Ha valamit elhatározol, meglesz, világosság ragyogja be utadat.

29 Ha megaláztak, mondd azt, hogy gőgös voltál, mert azon segít Isten, aki lesüti a szemét.

30 Még azt is megmenti, aki nem ártatlan, mert ha tiszta lesz a kezed, megmenekülsz.

Jób hetedik válasza: Bízik Isten igazságos ítéletében

23 Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta:

Most is csak lázongás, ha panaszkodom, kezemmel kell elfojtanom sóhajtásomat.

Bár tudnám, hogy hol találom Istent! Elmennék a trónusáig,

eléje terjeszteném ügyemet, tele lenne szám szemrehányással,

hogy megtudjam, milyen szavakkal válaszol, és hogy megértsem, mit is mond nekem:

teljes erővel perel-e majd velem, vagy pedig csak figyel rám?

Becsületes emberként vitatkoznék vele, és végleg fölmentene engem a bírám.

De ha kelet felé megyek, nincs ott, ha nyugat felé, nem veszem észre.

Ha északon működik, nem látom, ha délre fordul, ott sem láthatom.

10 Csak ő tudja, milyen úton járok. Ha megvizsgál, kiderül, hogy arany vagyok.

11 Szorosan járok a nyomában, az ő útján maradok, nem térek le róla.

12 Ajkának parancsából nem engedek, keblembe zártam szája mondásait.

13 Mert ő ugyanaz marad. Ki változtathatná meg? Véghezviszi, amit lelke kíván.

14 Bizony, beteljesíti, amit kiszabott rám. Ilyesfélét gyakran szokott tenni.

15 Ezért megrettenek színe előtt, ha csak rá gondolok is, rettegek tőle.

16 Mert Isten csüggesztette el szívemet, a Mindenható rettentett meg engem.

17 Mert nem a sötétség miatt kell elnémulnom, nem az arcomat borító sűrű homály miatt.

Zsoltárok 128

Az istenfélők házán áldás van

128 Zarándokének. Boldog mindenki, aki az URat féli, és az ő útjain jár.

Kezed munkája után élsz, boldog vagy, és jól megy sorod.

Feleséged olyan házad belsejében, mint a termő szőlőtő; gyermekeid olyanok asztalod körül, mint az olajfacsemeték.

Ilyen áldásban részesül az az ember, aki féli az URat.

Áldjon meg téged a Sionról az ÚR, hogy láthasd Jeruzsálem jólétét egész életeden át,

és megláthasd unokáidat is! Békesség legyen Izráelben!

Prédikátor 10:5-9

Láttam, hogy van olyan rossz dolog is a nap alatt, amely a hatalmasok tévedéséből következik:

az ostobák nagy méltóságra kerülnek, az érdemesek pedig alacsony sorsra jutnak.

Láttam rabszolgákat lóháton ülni, és fejedelmeket gyalog járni, mintha rabszolgák volnának.

Aki vermet ás, beleesik abba, és aki lerontja a kőkerítést, azt megmarja a kígyó.

Aki követ fejt, megsértheti magát, és aki fát hasogat, veszedelemben forog.