Istennel a szürke hétköznapokban sorozat 22. nap

A java még hátravan!

„Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el Isten az őt szeretőknek.” (1Korinthus 2:9)

Ahogy az ember halad előre a korban, egyre több jó dolog kerül az emlékei közé, ami már nem tér vissza soha többé, és egyre kevesebb elérendő célja marad a jövőre nézve. Azonban nem szabad, hogy teret engedjünk a kesergésnek! Egyszerűen nincs okunk rá. Nem számít, hány évesnek mond a világ, milyen helyzetben vagy: ha szereted Istent, akkor életed java még csak ezután következik.

A legnagyobb cél, ami felé haladunk, a mennyei Jeruzsálem, ahol nincs sírás, se fájdalom, elválás vagy megbánás – semmi, ami elvehetné az örömünket. A tökéletesség, ami után nap mint nap sóvárog a lelkünk, ott vár ránk. Minden egyes pillanattal egyre közelebb vagyunk hozzá. A ráncok az arcunkon, az ősz hajszálak a fejünkön ezt jelzik, nem pedig az elmúlásunk közeledtét.

Ugyanakkor Isten kegyelmes és szerető. Ő nem arra hív minket, hogy valahogy bírjuk még ki ezt a pár szűk esztendőt, cserébe ott fenn dőzsölhetünk majd kedvünkre. Nem, ennél Ő sokkal kreatívabb és nagylelkűbb. Ebben a földi életben a legutolsó szívdobbanásunkig mindig lesz valami kellemes meglepetése.

1980-ban, miközben diszkólázban égett az ország, született egy dal, ami különös stílusa ellenére pillanatok alatt nagy siker lett. Nyilván szerepet játszott ebben az előadó, Hernádi Judit egyénisége is, de rám a szövege tett igazán nagy hatást:

„Sohase mondd, hogy túl vagy már mindenen,
Nem jöhet új az életben hirtelen.
Sohase mondd, hogy vége, hogy nem érdekel,
A mindenen túl a minden jön el.”

(Döme Zsolt–Verebes István: Sohase mondd)

Várod, hogy Isten miket készített neked a következő hónapokra, évekre?

Tudsz olyan izgatottan várni a meglepetéseire, mint gyermekkorodban a karácsonyi ajándékokra?

Imádság

Uram, Te tudod, hogy szeretlek. Látod, mennyi küzdelemmel van mégis tele az életem. Egyre több dolog szeretné elvenni az örömömet. Egyre többet kell harcolnom a békességemért. Egyre csak gyűlnek a csalódások, fogy az erő, a reménység. De Neked elhiszem, hogy nem kifelé megyek az életből, hanem pont hogy a teljesség felé haladok. Tartsd meg bennem a reményt, hogy a holnapom nem lesz szürkébb, mint a tegnapom volt! Ámen.

Napi kihívás

Ma jegyezz fel minden kellemes meglepetést, ami napközben ér! Ha van időd, leírhatod a teljes történetet, ha szűkösebbek a lehetőségeid, akkor csak egy-egy emlékeztető szót írj fel egy lapra! Biztosra veszem, hogy lesz miért hálát adnod este.