Istennel a szürke hétköznapokban sorozat 15. nap
A megfelelő út
„Arra tanítalak, ami javadra válik, azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell” – ezt mondja az Úr. (Ézsaiás 48:17)
Felnőttként megmosolyogjuk a gyereket, aki azért sír, mert nem eheti meg a művirágot, vagy nem érti, hogy az ajtót előbb ki kell nyitni ahhoz, hogy kijusson rajta. Vajon hányszor voltunk mi kiborulva valami miatt, amiről később kiderült, hogy az csak félreértés volt? Hányszor történt meg velünk, hogy megkaptuk, amire a legjobban vágytunk, és rájöttünk, hogy nem tesz boldoggá?
Olyan szomorú, hogy Éva azért evett a fáról, mert elhitte, hogy olyan lesz, mint Isten, és tudni fogja, mi a jó és mi a rossz. Ehelyett mit kapott? Viszonyítási alapot. Addig a pontig ugyanis csak azzal találkozott, ami jó volt a teremtésben. Nekünk viszont azóta nincs már választásunk, hogy akarjuk-e ismerni a rosszat. Mint ahogy azt is ritkán gondoljuk, hogy „pontosan ott vagyok, ahol ebben a pillanatban lennem kell, és az történik velem, amire szükségem van!”
A mi elképzeléseink a „javunkról” és a „szükségeinkről” sokszor teljesen másak, mint azé, Aki az életünknek medret szab.
Isten vezetési módszerei módfelett szerteágazóak. Valamikor egyszerűen a szívünkbe oltja indokait, és könnyen belátjuk, hogy most egy kicsit tűrni kell ugyan, de később jobb lesz. Máskor úgy bánik velünk, mint egy határozott anyuka, aki a karjaiba kapva viszi keresztül a bevásárlóközponton az üvöltöző gyerekét. Olyan is van, hogy egyszerűen ránk hagyja a dolgokat. Ez utóbbiak szoktak a legjobban fájni.
Két dolog azonban biztos: Őt mindig a szeretet vezérli, és soha nem téved. Ez a két tény pedig alkalmassá teszi arra, hogy megtanítsa, mi a jó nekünk, és azokon az utakon vezessen, amelyekre szükségünk van.
Vajon mikor jutunk el odáig, hogy duzzogás nélkül elfogadjuk az Ő tanítási-vezetési módszereit? Eljutunk valaha?Imádság
Atyám, köszönöm, hogy tanítasz és vezetsz. Látom a kudarcaimból, a bukásaimból, hogy szükségem van mindkettőre. Sokszor nem értelek, vagy nem értek egyet a megoldásaiddal, de elhiszem, hogy Te vagy az, aki a legjobban szeretsz, és aki mindig jobban tudod, mire van szükségem. Nem akarok okoskodni. Egyszerűen csak Rád bízom a holnapomat, mert Nálad van a legjobb helyen. Ámen.
Napi kihívás
Mi az az élethelyzet, amiben leginkább szükségét érzed ma annak, hogy valaki egy igazán bölcs és időtálló útmutatást adjon?
Hozd az Atya elé érveidet, kérdéseidet, meglátásaidat, mondj el mindent a lehető legaprólékosabban Neki, és kérd, hogy nagyon egyértelmű módon adjon neked vezetést benne!