Mai IGE

Tündérkastély

„Ó, te nyomorult, vihartépte, vigasztalan! Íme, én drágakövekre építem falaidat, zafírokból rakom le alapodat. Rubinból készítem el bástyáid ormait, kapuidat briliánskövekből, falaidat körös-körül pedig gyémántokból.” (Ézsaiás 54:11–12)

Talpraesett, kikezdhetetlen, elégedett: ilyennek akarunk tűnni. Rosszul esik, ha mást mondanak rólunk. Izráel Ura azonban nem azért nevezi nyomorultnak, vihartépettnek, vigasztalannak a népét, hogy lebecsülje. Rápillant az életükre, nevén nevezi az aktuális állapotot, majd azt mondja: nem fog ez így maradni.

Ha most magadra nézel és csak romokat látsz, akkor Isten neked is azt mondja: ne szomorkodj! Én egy tündérkastélyt készítek belőled, olyan pompásat, amilyet még a mesékben sem láthatsz.

Tudod, hogyan keletkeznek a drágakövek? A föld gyomrában születnek hatalmas nyomás és végtelennek tűnő idő alatt. Vésőkkel bányásszák ki őket, majd egy ékszerész csiszolójában kapják meg végleges formájukat. Minél több metszés kerül rájuk, annál tisztábbak, annál ragyogóbbak, annál értékesebbek.

Amikor hosszabb ideig tartó nyomás alatt vagy, sok apró darabra törik a lelked, vagy úgy érzed, lassan minden jót letépnek rólad, jusson eszedbe, hogyan születik a drágakő!

Amikor minden összezáródik körülötted, tudd, hogy egy utad mindig van: felfelé.

Amikor nyomorultnak, vihartépettnek, vigasztalannak érzed magad, gondolj arra, hogy még ha ez is az aktuális állapot, nem kell így maradnia!

Imádság

Atyám, nem szeretem nyomorultnak, vihartépettnek, vigasztalannak érezni magam. És köszönöm, hogy Benned sem ez a kép rögzül rólam. Te építési területnek látsz, és nem romhalmaznak. Tudom, hogy az embert próbáló helyzeteimnek köszönhetem a legjobb kapcsolataimat, a legnagyobb élményeimet, a legértékesebb tapasztalataimat.

Tartsd meg bennem a reménységet, míg elkészül a munkád! Ámen.

Napi kihívás

Vannak olyan igeszakaszok, amelyek erős késztetést adnak arra, hogy az ember maga elé képzelje, vagy ceruzát ragadva akár le is rajzolja ezeket. Ez is egy ilyen szövegrész.

Milyennek képzeled a kastélyodat?

 

Mi van a zászlódon?

Mi a te bástyád, várfalad, vizesárkod?

Mi a te rubinod, zafírod, gyémántod?

 

Mit gondolsz, Isten eredeti tervén is így néz ki a kastélyod?

Ha nem, mi lehet a különbség?