Istennel a szürke hétköznapokban sorozat 12. nap

Amikor a csend beszél

„Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten! Magasztalnak a népek, magasztal a föld.” (Zsoltárok 46:11)

Próbáltál már hosszabb időt eltölteni ingerszegény körülmények között?

Hogy érzed magad, amikor semmi nem tereli el a figyelmedet, amikor nincs más, csak te és a csend? Milyen érzések, élmények, gondolatok látogatnak meg ilyenkor? Szeretsz a saját társaságodban lenni?

Az emberek nagy része fél a csendtől, mert olyan dolgokat hoz elő, amelyekkel nem akarnak foglalkozni. A zaj, a pörgés távol tartja a rossz érzéseket, a buta gondolatokat, a belső ürességet.

Ugyanakkor a csend nem feltétlenül ellenség. Tükröt tart, amiben ráláthatunk az életünk különböző területeire. Nem azért, hogy vádoljon, hanem hogy segítsen élhetőbbé tenni a mindennapokat. Rámutat összefüggésekre, adottságokra, működésbeli hiányosságokra. Kiemeli a valóban fontos dolgokat.

Ajándék, amikor hazatérsz egy meglehetősen mozgalmas nap után, és be tudsz kuckózni egy csésze meleg teával, és végre nyugalomban lehetsz. Ajándék, amikor lehetőség nyílik kiszökni a zajból, a pörgésből, az elvárások nyomásából, és rendet tudsz tenni a gondolataidban.

Ugyanakkor Isten csendje ennél jóval többet ad. Bemutatja neked a Mindenhatót, a minden jónak Forrását, aki méltó arra, hogy magasztalják. Nem csak amiatt, amit ad, hiszen sokszor nem értjük a módszereit – hogyan is foghatná fel a véges a végtelent? Azért áldjuk Őt, amilyennek a Biblia leírja. Van, amit már mi magunk is megtapasztaltunk ezekből, és vannak dolgok, amelyek még felfedezésre várnak.

„BOLDOGOK, akik lenni is tudnak, nem csak tenni, mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem kiborulók többé.”

(Gyökössy Endre: A boldogmondások margójára)

Ne félj a csendtől, ha az élet Ura hív rá!

Olyan lesz ez számodra, mint amikor egy zaklatott gyermek belebújik édesanyja ölelésébe, és békére talál szeretetében.

Imádság

Atyám, vágyik a lelkem a nyugalomra. Annyi minden feszít, űz, szorít, és én nem tudok mit kezdeni velük. Szeretnék jó lenni a kapcsolataimban, a feladataimban, de nem tudom, mi a helyes, és mi nem. Kérlek, hogy te töltsd meg a csendet tőled jövő gondolatokkal! Segíts jól kihasználni az üres pillanatokat! Vágyom rá, hogy megismerjelek mind jobban és jobban. Ámen!

Napi kihívás

Van olyan tevékenység, ami igazán kikapcsolja körülötted a külvilágot?

Adj rá ma időt magadnak, és hívd meg Istent is a gondolataidba! Keresd meg, milyen módon tud Ő csatlakozni, mi az, amit megmutat magából ezáltal, mire tanít, miben erősít meg!