Istennel a szürke hétköznapokban sorozat 10. nap

Az imádság helye

„Szombaton kimentünk a városkapun kívülre, egy folyó mellé, ahol tudomásunk szerint imádkozni szoktak. Leültünk, és szóltunk az egybegyűlt asszonyokhoz.” (Apostolok Cselekedetei 16:13)

A folyó partja nem szokványos helye az imádságnak. Pál apostol mégis tudta: oda kell menni, ha imádságra nyitott szívű embereket keres. De miért is jártak emberek a folyó partjára imádkozni?

A vízhez legtöbbször az asszonyok jártak – mosni. Egyszer talán spontán alkalom adódott egy imára. Aztán mire Pál apostol Filippibe ért, rendszeressé vált, hogy nemcsak a ruha vagy a test tisztult meg a vízben, hanem a lélek is.

Az ima helye köztudottan a templomban van. Vagy a gyülekezeti teremben. Esetleg a nappaliban, ha épp házi bibliakör van.

Ám igazság szerint imádkozni bárhol lehet. Volt, hogy egy metró csomópontján lépett oda hozzám két fiatal, hogy imádkozzon értem. Nagyon különleges volt egy zajos, nyüzsgő tömegben állva fogadni Isten áldását. Láttam lányokat egy kávézóban: egyik pillanatban még elmélyülten beszélgettek, majd imára borultak össze, aztán tovább kortyolgatták a kávéjukat. Az egyik munkatársnőm a járvány idején több alkalommal telefonon keresztül imádkozott igazgatónőkkel, könyvelőkkel. Volt, aki élete első imádságát hallotta ekkor, és könnyekig meghatódott tőle.

Az imádság helye ott van, ahol Isten nevét segítségül hívják.

A legnehezebb lépés letenni a szégyenérzetet amiatt, hogy mit fognak szólni mások. Mi lesz, ha kigúnyolnak, kinevetnek, lebecsülnek miatta?

De mi a helyzet, ha a másikat épp olyan élethelyzetben találod, amikor az utolsó szalmaszál számára az, hogy Isten talán segíthet?

Mi a helyzet akkor, ha nem fennkölt gondolatokra, irodalmian megfogalmazott körmondatokra van szükség, csak néhány dadogó szóra, ami összekapcsolja őt a mennyei valósággal?

Imádság

Istenem, sokszor annyira nehéz Téged is belekapcsolni a beszélgetéseimbe. De hálás vagyok, hogy bárkivel van találkozóm, Te is ott vagy velünk minden alkalommal. Te a szívünk gondolatait is pontosan ismered. Köszönöm, hogy amikor megszólítunk, akkor Te örömmel válaszolsz. Nem azért, mert szépen imádkozunk, hanem mert szeretsz bennünket. Köszönöm. Ámen.

Napi kihívás

Válassz ki ma véletlenszerűen egy embert, akit egyáltalán nem ismersz! Próbáld meg kitalálni, hogy érzi magát, mire lehet szüksége! Egy pár őszinte szóval hívd fel Isten figyelmét rá, és kérd, hogy egy különleges dologgal ajándékozza meg őt ezen a napon!

Ha elég bátor vagy, meg is szólíthatod az illetőt, de ha nem teszed, akkor is sokat jelent a közbenjárásod. Áldás lesz ez mindkettőtök számára.