Hála – ami mindent megváltoztat sorozat 25. nap
A munka ajándéka
Mi jut eszedbe a hétfőkről? Te is úgy reagálsz erre a kérdésre, mint John Arbuckle macskája, Garfield a közkedvelt rajzfilmből? Garfield utálja a hétfőket. Bár kérdéses, hogy miért, hiszen neki nem kell dolgozni mennie ezen a napon.
A legtöbben viszont emiatt rezzenünk össze a hétfő szó hallatán. A hétvége a pihenésé és a kikapcsolódásé, de hétfőn már a munkahely vár ránk. Pedig mennyire másként is viszonyulhatnánk a munkához! A munka is ajándék – bármilyen különösen is hangzik. Gondolj bele: nem mindenkinek van munkahelye, nem mindenkinek van lehetősége dolgozni!
Hálás vagy azért, hogy nem vagy munkanélküli? Hálás vagy azért, hogy egészséges vagy, és képes vagy dolgozni? Aki dolgozik, az saját képességeit fekteti be annak érdekében, hogy mások számára hasznos dolgot tegyen vagy hozzon létre. Legyen az a legegyszerűbb munka, mégis érezteti veled, hogy hasznos vagy és szükség van rád. Pont rád van szükség, a te képességeid révén valaki más áldást nyerhet.
A haszontalanság érzése nagyon pusztító érzés. Légy hálás, hogy ebből emel ki a munka ajándéka! Nem vagy jelentéktelen. Számít, amit teszel. Számít a munkád. Nem véletlen, hogy Isten azt a munkahelyet rendelte ki neked, ahol dolgozol. Nem véletlen, hogy abba az adott munkakörbe helyezett, amiben vagy. Ha a munkád esetleg nem is, a személyed viszont pótolhatatlan. Szükség van rád.
Michael Quoist a következőképpen fogalmazta ezt meg:
„Ha a hangjegy azt mondaná, hogy nem a hangjegy csinálja a zenét, nem volna szimfónia.
Ha a szó azt mondaná: nem a szó hozhat létre egy oldalt, nem volna könyv.
Ha a kő azt mondaná: nem a kő tud falakat emelni, nem volna ház.
Ha a vízcsepp azt mondaná: nem a vízcsepp alkotja a folyót, nem volna óceán.
Ha a gabonaszem azt mondaná: nem a gabonaszem veti be a földet, nem volna aratás.
Ha az ember azt mondaná: a szeretet egy tettével nem lehet megmenteni az emberiséget, az emberek földjén soha nem volna igazságosság, béke, méltóság és boldogság.
Amint a szimfóniának szüksége van minden egyes hangjegyre,
Amint a könyvnek szüksége van minden egyes szóra,
Amint a háznak szüksége van minden egyes kőre,
Amint az óceánnak szüksége van minden egyes vízcseppre,
Amint az aratásnak szüksége van minden egyes gabonaszemre,
az egész emberiségnek szüksége van terád.
Ott, ahol te vagy, egyetlen, s így helyettesíthetetlen.”
Adj hálát ma a munkádért, és azért, hogy azt éppen te végezheted el! Rád van szükség a munkahelyeden. Éppen rád.