Mai IGE

Biztosan hallottál már Nick Vujicicről, aki végtagok nélkül született, mégis másokat motivál és ösztönöz világszerte egy teljes, boldog, hálatelt életre. Tőle származik az alábbi idézet:

„Sokszor kérdezik tőlem: – Nick, boldog lennél, ha lennének kezeid és lábaid?

Én azt felelem nekik: – Nem hiszem, hogy a boldogság a végtagokban lenne. Ha így lenne, mindenki, akinek vannak kezei és lábai, boldog lenne…”

Milyen igaza van! A boldogságodat nem az határozza meg, amid van, hanem az, hogy hálás vagy-e azért, amivel rendelkezel. „Az ember nem az adott körülmények, hanem az általa választott hozzáállás folytán boldog.” (Hugh Down)

Mindannyiunkat érnek veszteségek. Mind tudjuk, milyen az, amikor valami hiányzik. Olyankor a figyelmünk a hiányra szegeződik. Azonban ha folyamatosan erre figyelsz, megkeseredett ember lesz belőled.

Ha veszteség ér, az mindig egy útkereszteződés, ahol döntened kell, ahogyan Nick is tette: „El kellett döntenem, hogy haragszom Istenre azért, amim nincs, vagy hálát adok Neki azért, amim van.”

Belegondoltál már abba, hogy az az Isten, akit a bajaid miatt hibáztatsz, ugyanaz az Isten, akinek minden jót is köszönhetsz az életedben? „Túl sokszor figyelünk arra, amit nem tett meg Isten, ahelyett hogy arra figyelnénk, amit megtett értünk.” Ne csak azt vedd számba, ami hiányzik, hanem azt is, amit kaptál! Te döntöd el, hogy mire figyelsz.

A megelégedettség tanulható, mert hozzáállás kérdése, ahogyan a hála is. Pál maga is ezt állítja: „Megtanultam, hogy minden körülmények között elégedett legyek. Mind szűkös, mind bőséges körülmények között tudok élni. Ismerem a jóllakást és az éhezést, a szükséget és a bőséget is. Megtanultam, hogyan nézzek szembe bármikor, bármilyen helyzettel, mert mindenre van erőm Krisztus által, aki megerősít!” (Filippi 4:11–13 EFO). Körülményektől függetlenül is lehetsz megelégedett, és ehhez a hála a kulcs.

A hála segít felismerni, hogy amid van, az elég. Így lehetsz megelégedett.

Valójában nem arra van szükségünk, hogy még többel rendelkezzünk, sokkal inkább arra, hogy elkezdjük értékelni és megbecsülni azt, amink van. Mi tart hát vissza attól, hogy mától egy hálatelt, megelégedett élet mellett dönts?