Győzelem a büszkeségünk felett sorozat 13. nap

Kegyelem

„Az Úr, az Úr irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy!” (2Mózes 34:6)

Isten úgy szeret téged, ahogy vagy, de túlságosan szeret ahhoz, hogy hagyjon ilyennek maradni. Azt hiszed, Isten jobban szeretne, ha erősebb lenne a hited? Dehogy! Összetéveszted Isten szeretetét az emberivel. Az emberi szeretet a teljesítmény hatására növekszik, a hibák hatására csökken. Isten szeretete azonban nem ilyen, Ő úgy szeret, ahogy éppen most vagy. Nehezen tudod ezt elfogadni? Hallgasd csak, hogyan mutatkozik be: „…Az Úr, az Úr irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy!” (2Mózes 34:6). Bámulatos!

Dávid szörnyű bukásai ellenére a Zsoltárok könyvében mégis ezt olvashatjuk: „Uram, kegyelmes tetteidről éneklek örökké, nemzedékről nemzedékre hirdetem hűségedet” (Zsoltárok 89:1). És ha még ez sem győzött meg, hát nézd meg, amit Pál ír: „Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk” (Róma 5:8).

Szabadulj meg a „csináld magad” megigazulástól! Az üdvösség nem: „Csináld! Csináld! Csináld!”, hanem: „Kész! Kész! Kész!” Elvégeztetett. Befejezett munka. Az ő nevében és az ő igazságával állsz Előtte, nem a magadéval.

Talán azt mondod: „Ez túl könnyűnek tűnik.” Tévedés! Semmi könnyű nem volt benne! A kereszt nehéz volt, a vér valódi volt, az ár elképesztően nagy volt. Ha nekünk kellett volna kifizetnünk, csődbe mentünk volna, ezért Ő fizette ki helyettünk. Nevezheted egyszerűnek, nevezheted ajándéknak, de ne mondd rá, hogy könnyű! Nevezd annak, ami: ez a kegyelem!