Bántalmaztak? - sorozat 5. nap
(Ahhoz, hogy összetört életed meggyógyuljon, s a régóta berögzült gondolkodás- és viselkedésmódod megváltozzon, újra és újra Istenhez kell jönnöd. Ezért a következő 26 nap során olyan elmélkedéseket közlünk, amelyek abban segítenek, hogy közeledni tudj Istenhez, tanulj az ő igéjének bölcsességéből, és imádságban meríts gyógyító hatalmából. – A szerk.)
Elutasítottság érzése
„Senki sem szánt meg… utáltak, amikor megszülettél.” (Ezékiel 16:5)
Ha bántalmazást szenvedtél el, akkor nem csupán a fájdalmas emlékeket cipeled, hanem a haragot is amiatt, hogy senki sem lépett közbe az érdekedben. Hallgasd csak: „Senki sem szánt meg… könyörülve rajtad. Kidobtak a mezőre…” (Ezékiel 16:5).
A személyes elutasítás is épp elég rossz, de ha nagyobb közösség által történik, akkor az ember még inkább sebezhetőnek és értéktelennek érzi magát. Ilyenkor azt mondjuk magunkban: „Ha ők úgy gondolják, hogy semmit sem érek, akkor valószínűleg semmit sem érek.” Tévedés! Soha ne engedd, hogy mások véleménye határozza meg, milyennek látod magad! Ezzel túl nagy hatalmat adsz mások kezébe. Ha mások nem tartanak értékesnek, az az ő bajuk, nem a te problémád – hacsak nem veszed magadra!
Az emberek azért utasítanak el, mert nem látnak beléd, nem hallják ki a szavaid mögötti valódi jelentést, nem érzik az érintésed finomságát. Elhittek egy hazugságot, vigyázz, nehogy te is elhidd! Amíg nem tanulod meg szeretni önmagadat, mást sem fogsz tudni szeretni. Csak a saját önbecsülésedből merítve tudsz szeretetet adni másoknak. A legtöbb bántalmazó nem gyűlöli a családját – saját magát gyűlöli! Ez a gyűlölet árad ki aztán a hozzá közel állókra. Pál azt mondja: „Aki szereti a feleségét, az önmagát szereti” (Efezus 5:28). De mi van akkor, ha valaki nem szereti önmagát?
Azt kérded, mi a megoldás? Hallgasd csak: „én arra jártam, és megláttalak” (Ezékiel 16:6 NIV). Isten lát téged, ő szeret téged, és nagyszerű terve van az életedre. Ha ezt elfogadod, elkezdődik a gyógyulásod.
Imádkozz – hogy szembe tudj nézni a valósággal!
Uram, te mindent látsz és mindent tudsz. Miközben szembenézek azokkal a fájdalmas dolgokkal, amelyek velem történtek, megköszönöm, hogy ezek nem voltak rejtve előled. Te láttad mindezt, de téged nem győzött le. Kérlek, adj nekem erőt: erőt, hogy szembe tudjak nézni a valósággal, amit átéltem, és erőt, hogy reménykedni tudjak a gyógyulásban!